Jellemző kérdések ilyenkor:
Nem könnyű jól elmagyarázni, de megpróbálok felvetni 3 szempontot, előbb röviden, utána kicsit bővebben, hogy mit érdemes végiggondolni az ilyen tranzakciókról olvasva. Vagy founderként a startupper utat választva. Vagy mentorként equity-ért bekapcsolódva :)
Röviden az állítások:
Bővebben:
1. Semmilyen vállalkozásnak nincs objektív értéke.
Aki valaha is befektetett, valószínűleg tudja, hogy minden egyes vállalkozás (tulajdonrész, értékpapír, stb) végső soron annyit ér, amennyiért a jövőbeni vevő megvásárolja. Period. Mindaddig, amíg nincs meg a vevő, illetve nem landolt a bankszámlánkon az ellenérték, valójában csak modelleket és hiteket építünk, hogy mennyit is adna érte majd egyszer valaki. Azaz eladóként azt a fajta indoklást keressük, amit mindkét fél még éppen elfogad.
Hogy mennyire bizonytalan kimenetű egy-egy értékelés, kiindulásként tekintsük pl. a már viszonylag kiszámítható működésű tőzsdei vállalatokat. Még ezek esetében sem egzakt tudomány, hogy mennyit ér egy cég! Önkényes elnevezéseimmel az érthetőség kedvéért:
Ahogy látszik, még az érettebb vállalatok értékelése is inkább művészet, mint tudomány ÉS inkább folyamatosan alakuló szokás, mint valamilyen objektív mérce.
A startupok esete még komplexebb: jellemzően még a bevétel generálási időszak előtt, vagy annak korai szakaszában (azaz akár zero cash flow-val) próbálnak a felek valamilyen kölcsönösen elfogadható befektetési módot és hozzá tartozó értékelést kitalálni. És itt aztán tényleg hipotézisek és kockázatok halmozódnak, egy trend beérkezésétől (“Tornádó”) kezdve a jövőbeni potenciális piaci részre fogadáson keresztül egy technológia nagyvállalati kivásároltatási esélyéig. Ja, és hogy mekkora eséllyel bukunk a piaci validáláson, tudjuk előre, hogy nem mindegyik startup él túl...
Ezzel bejönnek további értékelési módszerek - egy szuper gyűjtés 9 startupra fókuszált megközelítésről például itt elérhető.
Külön ajánlom a “Venture Capital model” elolvasását - ahol az értékelés valójában az elvárt növekedéshez kötődik. Ami elsőre nonszensznek tűnik, mert vajmi kevés köze van elsőre a cég profiljához vagy működéséhez (a befektető exit elvárása határozza meg az árfolyamot???!!), de a második pontom lent megmagyarázza, miért nem hülyeség mégsem.
Összefoglalva az első üzenet: igazából nincs olyan, hogy egy startup pontosan mennyit ér ma. Az értékhez hozzátartozik mindig az értékelési modell és az időtáv is. A nekünk elfogadható értékelési módot-módokat kell alkalmazni, ami leginkább illik a várható üzletmenethez.
2. A kifizetési sorrend. Avagy hülye-e a befektető?
Amikor a teljes vállalatértékről kezdünk el beszélni, azonnal bekapcsolódik egy reflex: azt sugallja, hogy minden tulajdonos azonos hajóban ül, ugyanabban érdekelt, együtt sírnak-együtt nevetnek, és valahogy arányosan részesednek a jóból és rosszból a vállalatérték változása esetén.
De valójában a modell arra is felkészült, hogy nem történik meg az exponenciális növekedés, illetve nem sikerül évek múlva valamilyen ambíciózus IPO-árazással a piacra önteni a részesedéseket. Sőt, arra is, hogy akár csökkenhet is a vélelmezett érték.
A titok a mindenféle kifizetési elsőbbségekben rejlik.
Például, ha a befektetésemet kölcsönként biztosítom a startup számára, jellemzően a részvényesek (tulajdonosok) elé kerülök kifizetések esetén - ők addig nem jutnak pénzhez, míg a felém való tartozást el nem rendezik. Ugyanez igaz, ha liquidation preference és egyéb elsőbbségi rendelkezések kerülnek a term sheetre.
Ha elöl vagyok a kifizetési sorban, valójában nem nagyon izgat, mennyi a vállalkozás teljes értéke. Nekem csak az a fontos, hogy az én befektetésemnél (+ beleértve hozam persze) nagyobb legyen a valamikor kivehető érték.
Számszerű példával: tegyük fel, hogy 10 millió forinttal beszállok a cégedbe, és elfogadom, hogy 1 milliárd forint az értékelés. Minikornis. :) Szóval kapok 1%-ot a cégből - cserében a mérsékelt tulajdonrészért első helyet kérek a mindenkori kifizetésekből, és persze valamennyi kontrollt, hogy ne lehessen megbolygatni a kifizetési szabályokat. Mekkora cégértékeknél jövök ki jól a sztoriból? → Nekem bármilyen kiszállás jó, ami a 10 milliót + hozamelvárásomat hozza. Azaz alapvetően csak arra kell figyelnem, hogy a saját befektetésem értéke garantálva látszódjon a cégben. Nem kell az exitig többszörözni, többmilliárdos cégértékig eljutni - akár 10-20 milliónál is jó vagyok. A fedezet erre valójában a kifizetésben mögöttem állók tulajdonrésze...
Ez elsőre talán kiszúrásnak tűnhet az alapítók felé. De ebben is van néhány csavar:
- egyrészt, az alapító ténylegesen más pénzéből épít a végén akár jól működő businesst - minél hatásosabban tudja a tőkét felhasználni és bevétel termelésbe/értékbe fordítani, annál magasabb az ő része is exit esetén. Hogy ezt a dinamikát ki hogy viseli, erősen egyéni hozzáállás kérdése.
- másrészt, az alapító az üzlet növekedésével felsővezetői előnyöket közvetlenül is élvezhet (fizetés, juttatások, stb). Azaz “közepes” (a felfokozott várakozásoktól elmaradó) üzletmenet esetén is a semmiből indulva, sok gályázással, de megteremtette a saját munkáját és valamennyi pénzt még ki is vehetett a végén. Így már azért más az olvasat.
Összefoglalva a második üzenet: teljesen mindegy, milyen értékelések repkednek az éterben, a legfontosabb kritérium valójában az, hogy az addig konkrétan betett pénz felett sikerül-e valaha kiszállni. A legnagyobb gond akkor kezdődik, ha a befektetett összeg nem látszik megtérülni.
3. Branding: A startup értéke pozícionál.
Talán a fentiekből érthető, hogy a startup értéke valójában egyfajta összekacsintás az aktuális tulajdonosok (alapítók + befektetők) között. Amivel lehet visszaélni, és kívülállóként hozzáállástól függően lehet teljes egészében negatívan tekinteni rá.
Viszont: a világ mégiscsak úgy működik, hogy a startup vélelmezett értékének megkülönböztető hatása van. A brand része, ami több területen is pozícionál. Kifejezetten pozitív hatásokkal.
Például:
Összefoglalva a harmadik üzenet: mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy minden startupnak valójában két terméke van. Az egyik az ügyfelek felé értékesített termék-szolgáltatás, a másik pedig maga a startup. Az utóbbinak egyebek mellett fontos jellemzője az érték is - a termékre is visszahatva pozícionál. Akár tetszik, akár nem - need to deal with it.
Segíthetünk? Az AbilityMatrix mentorai rendszeresen ingyenes StartUp Office Hours-t tartanak, ahol lehetőséged van 1 órában megmutatni és átbeszélni a projektedet. Külső nézőpontot adunk, őszintén, érdekmentesen és kötetlen formában. Időpont foglalás: https://abilitymatrix.com/contact
Kapcsolatfelvétel: info@abilitymatrix.com
